Tanácsadói útmutató
NEET 4 Needs – YSS program for a better future
Fejlesztette: Csendes Györgyi
2022 szeptember
1. Bevezetés az útmutatóhoz
Ennek az útmutatónak az a célja, hogy részletes leírást adjon arról, hogy a Young Service Steward (továbbiakban YSS) projekt keretében mit értünk tanácsadás alatt.
Az első fejezetek a projekt és a folyamatok általános megértését szolgálják: a 2. fejezet a projektről általánosságban szól, a 3. fejezet a projekt célcsoportját, valamint általános helyzetüket és szükségleteiket ismerteti. A 4. fejezet a meglehetősen összetett YSS-folyamatot részletezi.
Az YSS tanácsadók szerepe és a feléjük támasztott elvárások az 5. fejezetben kerülnek részletes kifejtésre. Itt nemcsak egy alapvető tanácsadási forgatókönyvet találunk, beleértve a lépéseket és az időbeli javaslatokat, hanem konkrét tippeket és megoldásokat is. Ezek a javaslatok a várható kihívások és kockázatok köré szerveződnek, amelyekkel a résztvevő szembesülhet ahogy halad előre a folyamatban.
Az egyes fejezetek végén néhány reflektív feladat és kérdések találhatók. Kérjük, szánjon időt arra, hogy átgondolja és reflektáljon rájuk.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy az útmutatóban javasolt tanácsadás alapforgatókönyve jelentős mozgásteret biztosít, azonban a helyi kontextustól és követelményektől függően még nagyobb rugalmasságra lehet szükség. Ilyen esetekben a tanácsadók a helyi koordinátorokkal egyeztetve a helyi célcsoport sajátos igényeihez igazíthatják a tényleges tanácsadási folyamatot.
2. A projektről általánosságban
2.1 Célok, eredmények, távlat
A projekt az EU ifjúsági stratégiájának céljait követi, és vállalja, hogy 360°-os kompetenciafejlesztést kínál a NEET fiatalok (angolul: Not in Education, Employment, or Training; magyarul: oktatásban, foglalkoztatásban és képzésben nem résztvevő) foglalkoztatási és szakmai lehetőségeinek bővítése érdekében.
[1] Az EGT és a Norvég Alap által finanszírozott Ifjúsági Foglalkoztatási Alap.
A projekt két fejlesztési területre koncentrál:
- A 25-29 éves NEET-ek támogatása 360°-os kompetenciafejlesztéssel, a digitális készségek, életvezetési készségek, tanácsadás és foglalkoztatás fejlesztésével, rugalmas megvalósítási rendszerben.
A program eredményei eszközként szolgálnak a digitális készségfejlesztés, az életvezetési készségek, a tanácsadás és a feltérképezés fejlesztéséhez, hogy a NEET-fiatalok a megoldás részévé válhassanak, ahelyett, hogy a helyi közösségeknek kihívást jelentsenek. Ez e-learning, webináriumok, online tanulástámogató felület és virtuális eszközök formájában fog megvalósulni.
Az YSS olyan program stabil helyi és hosszú távú partnerek bevonásával válhat sikeressé, akik biztosítják a helyi szintű fenntarthatóságot. Egy általános kapacitásépítési folyamat segíti a program fenntarthatóságát, hogy a program az EU más területein is elérje a releváns érdekelt feleket és közösségeket.
Infografika az YSS programról
Az alábbi infografika a projekt kulcsfontosságú beavatkozási területeit és főbb eredményeit mutatja be.
2.2 A megvalósítás kulcsindikátorai
2023-ban 240 NEET fiatal fog a 360°-os kompetenciafejlesztésben részt venni, beleértve:
30
órás helyszíni digitális kompetenciafejlesztés (3 szinten elérhető)
3 x 30
órás életvezetési készségfejlesztés, helyszíni képzéssel és e-learning-el kombinálva
2- 4
hónapos közösségi foglalkoztatás, NEET-enként 36 óra mentorálással kiegészítve
10
órás tanácsadással és támogatással a teljes folyamat során NEET-enként
További 800 NEET fiatal vesz részt egy 30 órás online digitális kompetenciafejlesztésben.
A 360°-os kompetenciafejlesztés 240 NEET-képzésben részt vevő személyt érint 3 országban (Spanyolországban (60), Romániában (80) és Magyarországon (100)), országonként 3 helyszínen.
A 800 NEET fiatal, akik csak online digitális kompetenciafejlesztésben vesznek részt, egyenlő arányban oszlik meg három ország között (Spanyolország, Románia és Magyarország).
A digitális kompetenciafejlesztés az EU Digcomp 2.1 elvein alapul. Minden NEET-résztvevő digitális kompetenciafelmérésben, egyéni igényekre szabott kompetenciafejlesztő képzésben vesz részt és fejlesztési tervet kap releváns kompetenciák fejlesztésére.
Az életvezetési készségek képzése erősíti az életben való érvényesüléshez szükséges készségeket, a motivációt és az önállóságot, hogy az érintett NEET fiatalok önfenntartó életet tudjanak élni.
A közösségi foglalkoztatás elősegíti a fiatalok elkötelezettségét a helyi igények iránt: nemcsak a célcsoportot aktivizálja a foglalkoztatásban/szolgáltatási munkakörökben, de javítja a helyi közösség szolgáltatásait és funkcióit is.
A tanácsadás a konkrét kihívásokra összpontosít, és önsegítő csoportokkal kombinálva fejleszti a családi, az életvezetési készségeket és a háztartás-gazdaságot.
2.3 Projektpartnerek és hátterük
Progress Consult Dán-Magyar Fejlesztési Tanácsadó Kft. (Magyarország)
A Progress 1998-ban kezdte meg működését Magyarországon. Az elmúlt években a Progress a régió más országaira is kiterjesztette tevékenységét, és számos innovatív programban vesz részt a felnőttképzés területén európai partnerekkel. A Progress 2010 óta aktív és alapító tagja az Európai Alapkészségek Hálózatának (EBSN), 2013-tól pedig az EBSN titkárságaként tevékenykedik.
A Progress egy magyarországi helyszínen, Kecskeméten valósítja meg a Young Steward Service Programot.
Modus Alapítvány (Magyarország)
A Modus Alapítvány 2005-ben jött létre Magyarországon bejegyzett nonprofit szervezetként. A Modus célja a kezdetektől fogva az volt, hogy aktív és szakmai szerepet vállaljon a magyar jóléti rendszer korszerűsítésében és javításában.
A Modus Alapítvány Magyarországon négy helyszínen valósítja meg a Young Steward Service programot: Hodász, Újfehértó, Érpatak, Nagykálló.
ACEFIR Katalán Oktatási, Képzési és Kutatási Szövetség (Spanyolország)
Az ACEFIR, a Katalán Oktatási, Képzési és Kutatási Szövetség egy társadalmi kezdeményezésű szervezet, ami különböző szakterületekről érkező szakemberek közös csapatát alkotja. Közös céljuk, hogy a fiatalok, felnőttek és idősek oktatásáért, képzéséért és kutatásáért dolgozzanak.
Az ACEFIR a Kormány, a Külügyminisztérium és az Európai Unió nemzetközi dimenzióval foglalkozó katalán szervezeteinek egy alegysége.
Az ACEFIR három spanyolországi helyszínen valósítja meg a Young Steward Service programot: Katalóniában, Gironában és Figueresben.
Központ az Egész Életen át tartó Tanulás Támogatására - CPIP (Románia)
A CPIP egy nem-kormányzati szervezet, amely az egész életen át tartó tanulás mint közösségfejlesztési eszköz köré épült. A CPIP 2006 óta dolgozik különböző tanulási igényekkel és vágyakkal rendelkező célcsoportokkal.
A CPIP arra szakosodott, hogy fiatalokkal és felnőttekkel együtt tanulási játékokat, eszközöket és európai tanulási tapasztalatokat fejlesszen ki. Eddig több mint 70 megvalósított projektben vett részt melyek során több mint 200 önkéntest vont be. A CPIP az „egész életen át tartó tanulás” kultúráját népszerűsíti különböző közösségek bevonásával az egész életen át tartó tanulás koncepciójának és gyakorlatának koherens megvalósítási stratégiájának kidolgozásához.
A CPIP négy romániai helyszínen hajtja végre a Young Steward Service programot: Berzasca, Costeiu, Maciuca, Pietroasa.
Prios Kompetanse AS (Norvégia)
A Prios Kompetanse AS (Prios) alapvetően egy kutatási vállalat, amely a közép-norvégiai Steinkjerben működik. Fő feladatai a projektmenedzsment, üzleti tanácsadás, innovációs folyamatok, képzések és szoftverek fejlesztése. A Prios tagja a Műszaki és Szakképzés Európai Fórumának (EfVET) és az Európai Alapkészségek Hálózatának (EBSN).
2.4 Reflexiós feladat
1.
Ismer hasonló „teljes körű” támogatási programokat vagy projekteket, amelyek a hátrányos szociális helyzetű csoportokra összpontosítanak az Ön országában? Mennyire kiterjedtek? Milyen tanulságokat lehet levonni a tapasztalataik alapján?
2.
Nézze meg alaposan az infografikát. Ön szerint melyik programelem kulcsfontosságú a sikeres megvalósításhoz?
3.
Nézze meg a projekt honlapját: https://yssproject.eu/.
Milyen további fontos információkat talált a projektről, partnereiről és célkitűzéseiről?
3. Kik azok a NEET-ek és miért „törődünk velük”?
3.1 NEET-ek számokban
A NEET kifejezés („Not in Education, Employment, or Training”, vagyis „az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevők”) azokat a személyeket takarja, akik munkanélküliek, nem vesznek részt iskolai vagy szakképzési programokban.
A NEET-ek aránya a 15-34 éves korosztályban az EU-ban 13,60% [1]. A korcsoportok szerinti megoszlásukat a következő ábra mutatja.
A projekt konkrét célcsoportja, a 25-29 éves NEET-ek, helyi és nemzetközi szinten is kihívást jelent Európa-szerte. Fenntartható megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a fiatalok ne a munkanélküliség és az inaktivitás hosszabb szakaszaival kezdjék karrierjüket, és hogy megelőzzük a hosszú távú instabil munkakörülmények kialakulását.
Az „idősebb”, 25-29 éves NEET-csoport kihívásának kezelése átfogó, személyre szabott és partnerségen alapuló megközelítést igényel az érintett helyszíneken és közösségekben.
A NEET-ek aránya a vidéki régiókban magasabb, 15%, míg a városi területeken 12,9%. Ez a különbség nagyobb a dél- és kelet-európai országokban.
A kutatások azt is bizonyítják, hogy a NEET-ek 30-35%-a társadalmilag elszigetelten él és/vagy mentális problémáktól szenved, ami az azonos korú nem NEET-ek mindössze 14-16%-ról mondható el.
A Covid19 világjárvány egyre növekvő munkanélküliséggel is növelte a NEET-célcsoportra nehezedő nyomást. Az Eurostat adatai (2020. március) azt mutatják, hogy míg az általános népesség munkanélküliségi rátája 0,1%-kal (6,5%-ról 6,6%-ra) nőtt, a fiatalok munkanélküliségi rátája 0,4%-kal (14,8%-ról 15,2%-ra) emelkedett. Az Eurofound felmérése megerősíti, hogy a válság kezdeti szakaszában a fiatalok EU-s munkaerő-piaci részvételét valamivel jelentősebben érintette, mint a lakosság többi részét.
[1] Az adatok forrása: Youth and Mobility in EU Rural Areas, ECOST Policy Brief https://rnyobservatory.eu/web/policy-brief-youth-and-mobility-in-eu-rural-areas/, és Eurostat.
3.2 Mit tudunk a NEET-ekről a projektpartnereknél / helyszíneken?
A projekt célcsoportja a 25-29 éves férfi/női NEET-ek, akik különböző kihívásokkal küzdenek 3 ország 12 különböző helyszínén, többek között:
- rövid- vagy hosszútávú munkanélküli fiatal felnőttek
- alacsony szociális készségekkel és mentális problémákkal rendelkeznek,
- jellemzi őket a társadalmi elszigeteltség,
- eltérő etnikai és bevándorló hátterű fiatalok,
- konkrét munkakedvvel rendelkeznek.
Íme néhány megjegyzés a projektpartnerek helyi célcsoportjairól:
- „roma szegregáció … mélyszegénységben … alacsony iskolai végzettség … legalább 8-10 éve nem tanulnak, korábbi képzési és foglalkoztatási kísérletek kudarcot vallottak” (Hodász, Magyarország)
- „különböző készségekkel, háttérrel, képzettségi szinttel és tapasztalatokkal rendelkező fiatalok” (Újfehértó, Magyarország)
- „fiatalok, különböző társadalmi, kulturális és gazdasági kihívásokkal; etnikai kisebbségek … gyakran nagyon elfoglaltak vagy jelentős kötelezettséggel és felelősséggel rendelkeznek” (Girona, Fundació Ksameu, Spanyolország)
- „pszicho-szociális kihívásokkal (mentális betegség) élő munkanélküliek, … különösen megbélyegzett és elutasított közösségek tagjai, … akik erősen veszélyeztetettek a társadalmi elszigetelődésre, … az oktatási szint általában alacsony, és vannak olyan esetek, amelyek szinte soha nem kerültek kapcsolatba korszerű digitális technológiákkal” (Girona, Fundació Drissa, Spanyolország)
- „különböző társadalmi, kulturális és gazdasági kihívásokkal küzdő emberek; etnikai kisebbségek, új és tartósan munkanélküliek” „egy lehetséges tanulási központ lehetne a Figueres-i börtön” (Girona, Fundació Gentis, Spanyolország)
- „20-29 éves fiatalok, beleértve azokat is, akik a CPIP tevékenységében részt vevő gyermekek szülei, … a megvalósítás fő eleme az írás- és olvasásfejlesztés lesz” (Costeiu, Románia)
- „olyan fiatalok, akik két kategóriába tartoznak: 16-18 évesek, középiskolások – nekik segítségre van szükségük, hogy megértsék a felsőoktatás fontosságát, hogy csökkentsük a lemorzsolódók számát, 18-30 évesek – fiatal felnőttek, akiknek nincs életcéljuk, nincs szakképzettségük, amire támaszkodhatnának a munkában, ezért nincs stabil jövőjük sem, sem kilátásuk, hogy fejlesszék magukat és családjukat” (Ciocanari, Románia)
3.3 Reflexiós feladat
1.
Mennyi és milyen jellegű tapasztalattal rendelkezik Ön a NEET-ekkel való együttműködés terén?
2.
Gondolkodjon el és gyűjtsön információkat a lakóhelyén élő NEET-ekről! Mennyien lehetnek? Melyek a legfontosabb jellemzőik?
3.
Eltérnek a NEET-ekkel kapcsolatos tapasztalatai a helyi partnerek által adott fenti leírástól?
4. A YSS folyamat
4.1 A NEET-ek által bejárandó YSS folyamat
Az YSS folyamat meglehetősen összetett mind a végrehajtás, mind a részvétel szempontjából.
A résztvevő szempontjából a folyamat legfontosabb lépései a következők:
- Regisztráció
- Digitális kompetenciafejlesztés
- Életvezetési készségek fejlesztése (angolul: ’life skills’)
- Közösségi foglalkoztatás.
Az életvezetési képzések három tréninget foglalnak magukban:
- Motiváció az aktív életvitelhez
- Önfenntartó élet
- Megerősítés a foglalkoztathatóság érdekében
A folyamat várhatóan 2023 elején kezdődik, és a helyi megállapodásoktól függően 5-9 hónapig tart. A programban való részvétel azonban nem jelent teljes munkaidős elfoglaltságot a résztvevők számára. Az alábbi ábra a folyamat legfontosabb lépéseit vázolja fel.
4. ábra: Az YSS folyamat a résztvevő szemszögéből
Meg kell jegyezni, hogy a digitális kompetenciafejlesztés és az életvezetési készségek fejlesztése (a 2. és 3. lépés) rugalmasan, a helyi körülményekhez és lehetőségekhez igazodva történhet az időbeosztás és az ütemezés tekintetében. Amennyiben szükség van a fiatalok elkötelezettségének és motivációjának növelésére a programban, a kompetenciafejlesztés a digitális kompetenciafejlesztés helyett a „Motiváció az aktív életvitelhez” életvezetési képzéssel is kezdődhet.
A résztvevők nem maradnak magukra a folyamatban: ahogy az alábbi ábrák is mutatják, számos támogató funkció áll rendelkezésre minden egyes lépésnél, hogy a folyamatban a lehető legtöbb résztvevő sikeresen vehessen részt. A felelősségi körök és feladatok a következőképpen oszlanak meg e támogató funkciók között:
- a helyi koordinátor a helyi megvalósítás irányítója, az ő feladata a résztvevők bevonása a programba, és gondoskodik arról, hogy a program minden eleme sikeresen legyen.
- a tanácsadó felelős a résztvevők „jólétéért”, a tanácsadó fő feladata, hogy a résztvevők sikeresen teljesítsék a projekt lépéseit.
- az oktatók valósítják meg a képzéseket
- a foglalkoztatási szolgálat fogadó személyzete gondoskodik a résztvevőkről a közösségi foglalkoztatás alatt.
5. ábra: Támogató funkciók a YSS folyamaton belül
A helyi körülményektől függően e funkciók némelyikét egyazon személyek is elláthatják, továbbá e feladatokat a támogató funkciók között másképp is megoszthatják, azonban a felelősségi körök és az elvégzendő kulcsfontosságú feladatok összességében ugyanazok maradnak, és azokat nagyfokú figyelemmel kell megvalósítani.
4.2 Forráskészlet
Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a YSS támogató funkciót ellátó személyek számára milyen erőforrások állnak rendelkezésre a feladatok elvégzéséhez. A projekt keretében néhány konkrét eszköz is kidolgozásra került a résztvevőkkel való közös munkához.
A tanácsadók feladatait és felelősségi körét jelen útmutató ismerteti, továbbá a projektmunkára való felkészülést egy webinárium is támogatja. A tanácsadó a munkája során az ún. „feltérképező eszközöket” használja (a résztvevők munkaérdeklődésének, preferenciáinak stb. feltérképezésére), és alkalmazhatja a projekt egyéb eszközeit is.
6. ábra: Forráskészlet a megvalósításhoz
4.3 Reflexiós feladat
1.
Tekintse át az YSS folyamatát, és gondolja végig, milyen célcsoporttal fog dolgozni. Melyek lehetnek a NEET-résztvevő számára a legnagyobb kihívások az egyes lépéseknél?
2.
Hogyan írná le saját szavaival a tanácsadó szerepét a folyamatban?
3.
Tekintse végig a projekt keretében kidolgozott eszközöket. Nézze meg alaposan, hogy tanácsadóként milyen eszközökkel kell dolgoznia. Próbálja ki őket, és reflektáljon a tapasztalataira.
5. Az YSS tanácsadók szerepe
5.1 Mit várnak el egy YSS tanácsadótól?
Amint a fenti infografika (lásd: 5. ábra: Támogató funkciók a YSS folyamaton belül) is mutatja, a tanácsadó kulcsfontosságú személy, aki támogatja a NEET-eket (résztvevőket) abban, hogy sikeresen elvégezzék a képzési folyamat valamennyi lépését:
- A tanácsadó a minimálisan szükséges tanácsadási forgatókönyv (lásd alább részletesebben) alapján kezdeményezi a kapcsolatfelvételt és támogatja a hozzá beosztott valamennyi résztvevőt, és egyéni szükségletek alapján további támogatást nyújt.
- A jól végzett tanácsadói munka kulcsfontosságú teljesítménymutatója az alacsony lemorzsolódási arány.
- A kezdeményezett kapcsolatokon túlmenően a tanácsadó az a személy, akivel a résztvevő bármikor beszélhet, amikor úgy érzi, hogy szükséges, segíthet kezelni azon problémákat, amelyek megakadályozhatják a résztvevőt a folyamat sikeres elvégzésében.
- A tanácsadó – a lehetőségekhez mérten – segítséget nyújt a tanulási folyamat során mind a digitális kompetenciafejlesztés, mind az életvezetési tréningek tekintetében.
- Végül, de nem utolsósorban, a tanácsadó a kapcsolattartó, és az a kulcsszemély, aki jelezheti a többi támogató funkció szükségességét, ha egy (vagy több) résztvevővel kapcsolatban komoly kihívás merül fel.
5.2 Az YSS tanácsadási forgatókönyve
A tanácsadó erőforrásai a tanácsadói munkára rendelkezésre álló idő tekintetében átlagosan 10 óra (600 perc) tanácsadásban vannak meghatározva minden egyes résztvevő esetében.
A tanácsadási erőforrásokat részben egy standard tanácsadási forgatókönyv mentén javasolt felhasználni, amely a tanácsadó által kezdeményezett különböző formákban bizonyos számú kapcsolatfelvételt ír elő minden egyes résztvevővel. Ezek a minimálisan szükséges tanácsadási lépések. A standard tanácsadási forgatókönyv magában foglalja a tanácsadó által kezdeményezett rendszeres kapcsolatfelvételt is a YSS folyamat egyéb támogató funkcióival (azaz projekt koordinátor, oktatók, foglalkoztatási gyakorlatok fogadó személyzete).
Emellett a tanácsadás jelentős része egyéni szükségletek támogatására is felhasználható, amikor és ahol további segítségre van szükség. A tanácsadó szembesülhet ezeken felüli egyéni támogatási szükségletekkel is. Néhány fiatalnak szüksége lehet pszichológiai tanácsadásra (beleértve a terápiát is), coaching-ra (a magánélethez vagy az üzleti élethez kapcsolódóan), karrier- vagy oktatási tanácsadásra. A helyi megállapodásoktól függően egyes központok dönthetnek úgy, hogy további szakembereket (pl. pszichológusokat) vonnak be a programba. Végül a résztvevők maguk is kezdeményezni fogják a kapcsolatfelvételt a tanácsadóval, és segítséget kérhetnek tőle. Mindezen tevékenységet az egyéni szükségletek támogatásaként kell elszámolni.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a standard tanácsadási forgatókönyv szerint hogyan kell eljárni:
7. ábra: Standard tanácsadási forgatókönyv
Miután a résztvevők regisztráltak a programokra, kapcsolatba kerülnek a tanácsadókkal. A tanácsadótól elvárt, hogy az YSS folyamat során legalább a következő interakciókat kezdeményezze minden résztvevővel:
- 2 személyes találkozó és
- 6 utánkövető találkozó.
Az első személyes találkozóra a regisztráció után nagyon hamar sor kerül. Kevésbé formális utánkövetés minden alkalommal szükséges, mielőtt egy új kompetenciafejlesztési/képzési program megkezdődik. A második személyes találkozó akkor kerül megszervezésre, amikor a képzések már befejeződtek, de még a foglalkoztatási gyakorlat nem kezdődött el. További utánkövetési alkalmak a foglalkoztatási gyakorlat során is megvalósulnak.
A következő fejezetekben részletesen ismertetjük ezen interakciók fókuszát és célját, valamint gyakorlati tanácsokat adunk azok megvalósításához.
Az egyes résztvevőkkel való minimálisan szükséges tanácsadási lépések becsült ideje a következő:
- személyes találkozók: kb. egyenként 60-90 perc, összesen 120-180 perc
- utánkövetések: kb. 15 perc alkalmanként, összesen 90 perc.
Becslésünk szerint a standard tanácsadás (interakciók a résztvevőkkel és kapcsolatfelvétel a többi támogató funkcióval) a teljes tanácsadói erőforrás kb. 50%-a. A fennmaradó kb. 50%-át a tanácsadási erőforrásoknak az egyéni szükségletek támogatására lehet felhasználni.
8. ábra: A tanácsadói erőforrások elosztása
Az elvégzett tanácsadási lépéseket megfelelően dokumentálni kell a tanácsadási napló sablonjában (lásd az 1. mellékletben). Ezt a naplót minden egyes résztvevő esetében egyedileg és naprakészen kell vezetni a teljes projektciklus alatt. Minden tanácsadást dokumentálni kell.
5.3 A tanácsadás általános szabályai
A tanácsadó a stabilitást képviseli az YSS folyamatban. Az ő feladata, hogy elvezesse a résztvevőt egy képzettebb és teljesebb jövőképhez. A tanácsadó nem csak a program elején és a program alatt áll a résztvevő rendelkezésére, hanem minden lépésnél támogatja őt az út megtervezésében.
A tanácsadó empátiával fordul a résztvevőhöz, építi a bizalmát, tartalmas beszélgetéseket folytat vele, tudatosítja a résztvevő élethelyzetét és kihívásait, és támogatja őt a döntéshozatalban. A tanácsadó bátorítja a felnőttet, hogy feltárja álmait, elképzeléseit, elvárásait, és tudatosítsa jelenlegi élethelyzetét, beleértve a rendelkezésre álló erőforrásait is. A tanácsadó támogatja a felnőttet az életcélok kitűzésében, segít a tervei megfogalmazásában és az elérésükhöz szükséges lépések meghatározásában, amelyek között döntő jelentőségű a kompetenciafejlesztés és a foglalkoztatási tapasztalatszerzés.
Minden felnőttnek megvan a saját múltja. Mindannyian rengeteg tapasztalattal érkeznek a programba. Vannak, akik elvégezték az iskolát és vannak, akik nem, esetleg volt munkájuk vagy nem még nem álltak foglalkoztatásban, elértek sikereik, de valószínűleg sokkal több kudarcot éltek át. Néha könnyen megtanulnak valamit, olykor pedig ez nagyon nehéznek tűnik. Minden bizonnyal vannak félelmeik és az önbecsülésük is alacsony lehet.
A központi kérdés az, hogy milyen messze vannak céljaik elérésétől, és milyen megvalósítási utakat találnak céljaik eléréséhez: mennyi idő, milyen lehetőségek és motiváció vezetheti őket a célba? Ez igen eltérő lehet egyénenként. A tanácsadó feladata, hogy segítsen a résztvevőnek közelebb kerülni céljaihoz.
Hogyan készítsünk tanulási terveket a résztvevőkkel?
- specifikus – figyelembe veszi a felnőtt élethelyzetét, meglévő erőforrásait és motivációját. Nem nyomasztó, de megfelelő kihívást jelent.
- mérhető – ha elkészült, egyértelműen megállapítható, hogy a terv sikeres volt-e vagy sem.
- reális – csak lehetséges erőfeszítésekkel elérhető célokat tűz ki
- értelmes – a felnőtt életében alkalmazható készségeket és kompetenciákat eredményez
A felnőtteket úgy tudjuk motiválni a kompetenciafejlesztési folyamatban, ha meggyőzzük őket, hogy a tanulás megfelel a céljaiknak, értelmes és releváns számukra. Ez akkor érhető el, ha az egyén – a szükséges támogatással – képes megtanulni és megtapasztalni azt, ami számára személyesen fontos és szükséges.
Sikeres tanulás csak akkor történik, ha a tanuló a szívét is beleadja. A tanulás motivációja származhat a munkahely vagy előléptetés lehetőségéből, a rendszeres vagy magasabb jövedelem reményéből és egy értelmes munka élvezetéből is. A motiváció származhat továbbá a munkán kívüli élet olyan területeiről, mint a gyermekvállalás, személyes érdeklődés, az álmok megvalósítása, a személyes problémákkal való megbirkózás stb.
Fontos megjegyezni, hogy minél alacsonyabb képzettséggel rendelkezik valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy nyitott lesz a kompetenciafejlesztési lehetőségek iránt.
Hogyan tanulnak a felnőttek a legjobban?
Nézze meg Malcolm Knowles felnőttkori tanulási elveit:
https://maestrolearning.com/blogs/malcolm-knowles-five-assumptions-of-learners-and-why-they-matter/
A személyes tanácsadás sokkal hatékonyabb eszköznek bizonyul (más megoldásokhoz képest, mint pl. online szolgáltatások, automatizált kompetencia- és önismereti teszt stb.) hátrányos szociális helyzetű csoportok esetében, mint e projekt NEET-célcsoportja is.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a NEET-ek számára nyújtott támogatás magában foglalja a személyes tanácsadást is.
A tanácsadó a felnőttet mind a kompetenciafejlesztés, mind a foglalkoztatás szakaszában nyomon követi. A tanácsadás a kompetenciafejlesztés szakaszában egyéni személyes vagy kisebb csoportokban nyújtott támogatás formájában valósulhat meg, amely a tanulással kapcsolatos, módszertani, technikai vagy személyes kihívások és kérdések kezelésére irányul. A tanulási támogatás fókusza mindig a konkrét problémától és a tanulási helyzettől függ.
A tanácsadó a felnőtt mellett áll, és elsősorban közvetett megoldások mentén nyújt útmutatást és támogatást.
A közvetett tanulási tanácsadás mottója:
A legkisebb mértékű támogatás, pontosan annyi, amennyire szükség van.
A fenti mottó értelmében a tanácsadónak főszabályként szem előtt kell tartania, hogy minden egyes felnőtt a saját életének irányítója, neki kell döntéseket hoznia és felelősséget vállalnia.
A tanácsadó nem válaszokat ad, hanem hogy kérdéseket tesz fel, amelyek arra ösztönzik a felnőtteket, hogy új utakra és kihívásokra vállalkozzanak.
A célunk, hogy ösztönözzük a résztvevőket az önsegítés, az önirányított tanulás, az önismeret és az önállóság magasabb fokára.
Az egyéni igényektől függően a tanácsadás kiterjedhet a következőkre:
- a program céljainak elfogadása és potenciális személyes előnyök
- az egyén erősségeinek és gyengeségeinek tudatosítása
- jövőtervezés
- személyes tanulási terv kidolgozása
- tanulási tanácsadás
- foglalkoztatási támogatás
- konkrét problémák megoldása (pl. technikai nehézségek, személyes problémák, tanulási nehézségek, szociális kihívások stb.)
A tanácsadó „eszköztára” a következőket tartalmazza
- személyes elérhetőség
- rendszeres utánkövetés
- érzelmi támogatás
- érdemi beszélgetések
- a tanulási (pl. tanulási programok, anyagok, LMS stb.) és tanácsadási (pl. feltérképezési eszközök) erőforrások
- további támogató funkciók aktiválása
Nem szabad elfelejteni, hogy sokan nem kezdeményezik a segítségkérést, amikor szükséges. A tanácsadási forgatókönyv azt javasolja, hogy minden résztvevővel kezdeményezzük a kapcsolatot, különösen azokkal, akik sokáig maradnak távol.
5.4 Tippek és megoldások az YSS tanácsadók számára
Ebben a fejezetben konkrét tippeket és javaslatokat talál arra vonatkozóan, hogy hogyan valósítsa meg az alapvető tanácsadási forgatókönyv különböző elemeit.
5.4.1 1. találkozó a résztvevővel
A résztvevő és a tanácsadó közötti első találkozóra akkor kerül sor, amikor a résztvevő regisztrált a programra. Ez egy személyes találkozó, ideális esetben a tanulási központban, vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy a résztvevő és a tanácsadó számára egyaránt megfelelő helyen és időben. Az első találkozó hossza kb. 1-1,5 óra.
Az első találkozónak több célja lehet:
1. Bizalomépítés: találkozni a résztvevővel, és elkezdeni egy személyes és bizalmon alapuló kapcsolat kiépítését,
2. A folyamat ismertetése: fejtse ki a résztvevőnek a YSS folyamat legfontosabb lépéseit, a várható eseményeket és az ebből adódó lehetőségeket.
3. Ismerkedés a résztvevővel: gyűjtsön össze minél több információt, amely a lehető leglényegesebb az YSS programban való részvétel és annak sikeres befejezése szempontjából
Bizalomépítés
A bizalom kulcsfontosságú minden tanácsadási rendszerben, különösen a projekt célcsoportja esetében. A társadalmilag elszigetelt, munkanélküli fiatalok valószínűleg nem oldódnak fel könnyen a tanácsadóval való első találkozáskor. Valószínűleg meggondolják majd, miért hagyták magukat rábeszélni, hogy részt vegyenek ebben a folyamatban, elveszettnek és sebezhetőnek érezhetik magukat stb. A tanácsadó feladata, hogy megnyugtassa a őket, hogy biztonságban érezhessék magukat.
A tanácsadó a résztvevő szemszögéből ismerteti a YSS folyamat legfontosabb lépéseit.
A megbeszélés során a következő kérdések megvitatását javasoljuk:
- Miért folytatjuk ezt a beszélgetést?
- Ki vagyok én (a tanácsadó), és mi a tanácsadó szerepe?
- Mi fog történni és mikor?
- Mi az a digitális kompetencia képzés? Hogyan épül fel?
- Mi az az életvezetési tréning? Miért van három ilyen képzés?
- Kik lesznek az oktatók?
- Milyen elvárásai vannak a résztvevőnek ezzel a folyamattal kapcsolatban?
- Mikor lesznek a képzések?
- Hol zajlanak a képzések?
Tippek a tanácsadónak a folyamat ismertetéséhez
- Amikor a tanácsadó elmagyaráz valamit a résztvevőnek, használjon gyakorlati, valós példákat, és ha lehetséges, szemléltető eszközökkel mutassa be a témát. Használja a projekt anyagait (például szórólapokat) a lépések szemléltetésére.
- Ha a résztvevőnek van naptára (online vagy offline), akkor érdemes a legfontosabb dátumokat vagy időszakokat együtt bejegyezni. Regisztrálja (vagy jegyezze fel papírra) legalább az első képzés időpontját és helyét, amelyen a résztvevőnek részt kell vennie.
- Ossza meg a résztvevővel az elérhetőségeit (telefonszám, e-mail, közösségi média stb.), és beszélje meg, hogy mikor kell/lehet kapcsolatba lépnie a tanácsadóval.
- Ajánlja fel a résztvevőnek, hogy bármikor fordulhat önhöz, amikor úgy érzi, hogy szükséges.
- Erősítse meg abban, hogy ön néhányszor ’ellenőrizni’ (utánköveti) fogja a résztvevőt. Egyezzenek meg a formanyomtatványon, hogy a tanácsadó milyen módon végezze a rendszeres utánkövetéseket (telefonon, közösségi médián keresztül stb.).
Ismerkedés a résztvevővel
Bármi fontos lehet, ami befolyásolhatja a sikeres részvételt az YSS folyamatban. A beszélgetésnek ez a része kifejezetten informális formában történik.
A beszélgetés kiterjedhet:
- érdeklődési körök, önkép, motiváció, életcélok
- rendszeres napi tevékenységek
- legfontosabb személyes jellemzők, erősségek és kihívások
- családi állapot, emberi kapcsolatok
- életkörülmények
- készségek és kompetenciák, kognitív kompetenciák
- tanulmányi és munkatapasztalatok
- tanulási tapasztalatok
- tanácsadási igények
- stb.
Tippek a tanácsadónak az ismerkedéshez
- A résztvevő rendszeres napi tevékenységeiről való érdeklődés gazdag információforrás lehet. Ha például kiderül, hogy a közösségi médiában való időtöltés a kedvenc napi tevékenysége, ez lehetőséget adhat a résztvevő digitális kompetenciáinak stb. feltárására.
- Legyen tisztában azzal, hogy
- egyrészt a felnőttek nem becsülik meg eléggé magukat, és nem tekintik „valódi” eredményeknek azokat a képességeiket, amelyek a mindennapi rutinjuk részét képezik. Úgy vélhetik, hogy „semmi különöset” nem tesznek, amikor egy adott dolgot elvégeznek, egyszerűen azért, mert azt minden nap megteszik;
- másrészt néha hajlamosak túlértékelni magukat bizonyos területeken (pl. a felnőttek jellemzően digitális profiknak tartják magukat az internet gyakori használata stb. miatt).
- A tanácsadó közvetett forrásokból is szerezhet információt a résztvevőről: megjelenése, kézfogása, viselkedése egy űrlap kitöltésekor (például a regisztrációkor), kézírása stb.). Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezeket a benyomásokat puszta megfigyelésként kell kezelni. Ezekből nem javasolt elhamarkodott következtetéseket levonni.
- Kérdezze meg a résztvevők véleményét a tanácsadás típusáról (pszichológiai, oktatási, karrierrel kapcsolatos stb.), illetve arról, hogy életük mely területén érzik úgy, hogy a legnagyobb szükségük van támogatásra.
- Jegyezze fel és tartsa szemmel azokat a területeket, jeleket, amelyeket felfedez, mert ezek később veszélyeztethetik a programban való részvételt és annak sikeres befejezését (pl. nem megfelelő alapkészségek stb.).
A tanácsadónak számos eszköz áll rendelkezésére (preferenciák feltérképezése, Életkerék, Pályaorientációs teszt), amelyeket a résztvevő megismerése során használhat. Mindezek az eszközök a projekt forrásai között találhatók, beleértve egy online útmutatót is.
A tanácsadónak különböző lehetőségei vannak ezen eszközök bármelyikének használatára: megkérheti a résztvevőt, hogy az első találkozó alkalmával töltse ki a tesztet, és közösen megbeszélhetik annak eredményeit. A tanácsadó és a résztvevő együtt is kitöltheti a tesztet, és közösen átgondolhatják az eredményeket.
A preferenciák feltérképezése
Ez az önértékelési eszköz a résztvevő jobb megismeréséhez használható. Arra szolgál, hogy azonosítsa az egyén személyiségtípusát, erősségeit és preferenciáit.
A preferenciák feltérképezése egy online teszt formájában érhető el teljes vagy egyszerűsített változatban (52 vagy 28 megválaszolandó kérdéssel). Minden kérdésre két lehetőség közül lehet választani.
Életkerék
Ezt az eszközt arra fejlesztették ki, hogy a résztvevőkkel folytatott egyéni beszélgetések során jobban megértsük az élethelyzetet, vagy kihívásokat és irányt adjunk a fejlesztésekhez. Lehetőséget kínál annak vizsgálatára, hogy a résztvevő mennyire kiegyensúlyozott az élet különböző területein vagy szerepeiben.
Az Életkerék vizuálisan ábrázolja a résztvevő jelen élethelyzetét az általa elképzelt ideális helyzethez viszonyítva.
Az Életkerék három standard kérdés vonatkozásában jelenik meg, melyeket 8 különböző életterületre vonatkozóan kell megválaszolni.
Pályaorientációs teszt
Ez az önértékelési eszköz azon az gondolaton alapul, miszerint az emberek 6 foglalkozási személyiségtípus valamelyikébe sorolhatók, és hogy a különböző típusú foglalkozások ugyanezen a rendszerbe – a 6 foglalkozási típus valamelyikébe – sorolhatók. A teszt kitöltésével a résztvevők megtudhatják, hogy melyik foglalkozási típusba tartoznak. Ez az eszköz a karrier tanácsadásban is használható.
A teszt kitöltésekor a résztvevőknek 48 kérdést kell osztályozniuk egy ötpontos Likert-skálán.
Tippek a tanácsadónak a feltérképezési eszközök használatához
- A feltérképezési eszköz használata a tanácsadó számára opcionális, azonban jól strukturált eszközként szolgálhat a résztvevő megismerésére.
- A megfelelő eszközt a helyi igényeknek és a résztvevők egyéni igényeinek megfelelően kell kiválasztani.
- Ügyeljünk arra, hogy ne terheljük túl a résztvevőket ezen eszközök használatával: egy teszt kitöltésének csak akkor van értelme, ha az eredményekre megfelelően reflektálunk. Általános szabály: az első találkozón ne használjon egynél több feltérképező eszközt. Előfordulhat, hogy egy későbbi szakaszban egy másik eszközt is használni kíván (pl. a pályaorientációs tesztet a második személyes találkozón a résztvevőkkel, mielőtt munkába állnának).
- A feltérképezéssel járó önreflexiót egyfajta előkészítő lépésnek is tekinthetjük, amely az életvezetési tréningek előtti orientációt segíti.
- Amennyiben a feltérképezési eszközöket használja, győződjön meg, hogy az eredményeket megfelelően rögzíti, mivel ezek fontos információforrást jelentenek a helyi koordinátor, az életvezetési programok oktatói és a résztvevők számára is.
- A teszt kitöltési módjának meghatározásakor (a résztvevő egyedül vagy a tanácsadóval együtt) ne feledkezzen meg arról, hogy egyes résztvevők bizonytalannak érezhetik az online tesztek kitöltését, és nem biztos, hogy szívesen osztanak meg személyes információkat, különösen hivatalos keretek között. A teszt közös kitöltése jó lehetőséget adhat a beszélgetésre, ismerkedésre.
5.4.2 Utánkövetés a digitális kompetenciafejlesztés előtt
Erre az utánkövetésre a digitális kompetenciafejlesztés megkezdése előtt egy héttel kerül sor. Az utánkövetés egy rövid (kb. 15-20 perces) beszélgetés a résztvevővel.
Az utánkövetés céljai:
- Hogy vagy mostanában? – tudjuk meg, mi történik a résztvevővel, történt-e valami az életében, ami fontos lehet a programban való részvétele szempontjából.
- Felkészülés a képzésre – emlékeztesse a résztvevőket a képzés kezdetére, beszélje meg velük, mi fog történni a képzés során.
Hogy vagy mostanában?
Valószínűleg eltelt némi idő a tanácsadóval való első találkozás óta, és a résztvevő megfeledkezhetett a program részleteiről.
A tanácsadó megkérdezheti:
- Hogy van mostanában a résztvevő?
- Mit csinált a legutóbbi találkozásuk óta?
- Történt-e azóta valami jelentős dolog az életében?
- Hogyan érzi magát a résztvevő a képzés kezdetével kapcsolatban: mitől lelkesíti, mi zavarja?
- stb.
Felkészülés a képzésre
A tanácsadó átbeszélheti a résztvevővel a képzési szakasz szempontjait és esetleges kihívásait:
- mikor és hol kezdődik a képzés (az első foglalkozás időpontja és helye)
- mit hozzon magával a tréningre (okostelefon, laptop, ital, étel stb.)
- hogyan fog oda- és hazajutni (mennyi időre van szüksége, milyen közlekedési eszközt fog használni stb.).
- vannak-e olyan nehézségek, amelyek megakadályozhatják a képzésben való részvételét (pl. nem megoldott gyermekfelügyelet stb.).
- stb.
Tippek a tanácsadónak a képzésre való felkészítéshez
- Az utánkövetésre informálisan is sor kerülhet az első találkozó során megbeszélt módon.
- A tanácsadónak szem előtt kell tartania, hogy a képzés megkezdése, a tanulás újrakezdése, a tanulási csoporthoz való csatlakozás komoly kihívást jelenthet a szociálisan elszigetelt emberek számára. Kezdeményezzen beszélgetést, ahol a résztvevő kifejezheti ezzel kapcsolatos érzéseit.
- Ne hagyja figyelmen kívül a gyakorlati részleteket (pl. hogyan fog a résztvevő eljutni a képzésre, mikor kell elindulnia otthonról, mennyi ideig fog tartani az első foglalkozás stb.), mivel ezek könnyen leküzdhetetlen akadályokká nőhetik ki magukat, és kieséshez vezethetnek. Az első képzésre való eljutás kulcsfontosságú lépés mind a résztvevő, mind maga a projekt számára. Győződjön meg róla, hogy ez az elvárásoknak megfelelően történik.
5.4.3 Utánkövetések az életvezetési tréningek során
A minimálisan szükséges tanácsadási forgatókönyv szerint 3 utánkövetés történik e fázisban. Az első utánkövetésre akkor kerül sor, amikor a digitális kompetenciafejlesztés megvalósult, és egy héttel az első életvezetési tréning megkezdése előtt. A következő két utánkövetésre egy-egy héttel a következő életvezetési készségfejlesztő tréningek megkezdése előtt kerül sor.
Az utánkövetés egy rövid (kb. 15-20 perces) beszélgetés a résztvevővel.
Ezeknek az utánkövetéseknek a célja:
- Ventilláció: a résztvevő általános érzéseire és tapasztalataira kérdez rá a nemrég elvégzett képzéssel kapcsolatban.
- Gyakorlatba ültetés: a résztvevők ösztönzése a tanultak alkalmazására.
- Felkészülés a következő képzésre: a résztvevők felkészítése a képzési folyamat folytatására.
Ventilláció
A tanácsadó kérdezhet a következőkről:
- Hogyan érezted magad az előző képzésen?
- Mit találtál élvezetesnek?
- Szereztél új barátokat?
- Ha megkérnének, hogy adj egy mottót erre az utolsó képzésre, mi lenne az?
- Mennyire volt új élmény a tanulás?
- Hogyan hasonlítanád össze a korábbi tanulási tapasztalataiddal?
- Mennyire volt nehéz időt szakítani a képzésre?
- Volt-e bármilyen különleges teendő, melyet a képzés miatt kellett megtennie (pl. kért valakitől fuvart, megkért valakit, hogy vigyázzon a gyerekekre stb.)? Ha igen, ez mennyire volt nehéz? Ki segített?
- stb.
Gyakorlatba ültetés
A gyakorlatba ültetés a sikeres tanulási folyamat kulcsfontosságú eleme. Ez azonban nem feltétlenül spontán módon történik; a tanácsadóknak be kell avatkozniuk, hogy ösztönözzék ezt a folyamatot. A tanultak gyakorlati megvalósítását támogathatjuk azzal, hogy az alábbiakra kérdezünk rá:
- Mely képzési témák tűntek a legfontosabbnak/érdekesebbnek a számodra?
- Beszéltél-e a képzésről a családtagjaiddal, barátaiddal, amikor a képzés zajlott (pl. mi történik ott, kik járnak oda, mit csinálsz ott stb.)?
- Megosztottál-e valamit a képzésből a családtagjaiddal, barátaiddal (pl. ugyanazt a játékot játszottad, elmagyaráztad, hogyan kell ezt vagy azt csinálni stb.)?
- Mi a három legfontosabb dolog, amit megtanultál?
- Használod a tanultakat? Ha igen, hogyan? Tudnál néhány példát mondani? Ha nem, látsz-e bármilyen lehetőséget, ahol/amikor lehetne?
- stb.
Felkészülés következő képzésre
A résztvevők sikeresen elvégezték az előző képzést, most itt az ideje felkészülni a következőre. Emlékeztesse a résztvevőket:
- mikor és hol kezdődik a következő képzés (az első foglalkozás időpontja és helye)
- mit hozzon magával a tréningre (okostelefon, laptop, ital, étel stb.)
- milyen nehézségekkel kellett végül megbirkózniuk az előző képzés során, és hogyan lehetne ezeket legközelebb elkerülni.
- stb.
Tippek a tanácsadónak a gyakorlatba ültetés segítéséhez
- Ezekre az utánkövetésekre informálisan kerülhet sor, ahogyan azt a résztvevővel való első találkozás során megbeszéltük.
- A gyakorlatba ültetés támogatása érdekében ossza meg másokkal az átadás jó példáit. Azonban mindig ügyeljen arra, hogy ne osszon meg érzékeny információt.
- Ekkorra néhány résztvevő és a tanácsadó között már jó személyes kapcsolat alakulhat ki. Ezek a résztvevők bátran fordulnak majd a tanácsadóhoz bármilyen esetleges problémájukkal. Más résztvevő talán még nem fogja magát eléggé biztonságban érezni magát ahhoz, hogy segítséget kérjen, még akkor sem, ha nehézségekkel küzd. Tartsa szemmel az összes résztvevőt, különösen azokat, akik feltűnően hallgatagok.
5.4.4 2. találkozó a résztvevővel
Ekkorra a résztvevők már az összes képzésen átmentek, és valószínűleg magabiztosabbnak érzik magukat a tanulói csoportokkal és a támogató csapattal (helyi koordinátor, tanácsadó, tréner(ek)) kapcsolatban. A következő lépés a külvilágba, a munkakörnyezetbe vezeti őket, ahol nemcsak rengeteg új emberrel kell találkozniuk, hanem képviselniük is kell magukat, ki kell fejteniük értékeiket, és nem utolsósorban meg kell birkózniuk mindazokkal az elvárásokkal és követelményekkel, melyekkel egy munkahelyen szembesülhetnek.
A résztvevő és a tanácsadó közötti második személyes találkozóra ideális esetben a tanulási központban kerül sor, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a résztvevő és a tanácsadó számára egyaránt megfelelő helyen és időben. A találkozó kb. 1-1,5 óra.
A találkozó célja:
- Visszajelzés: a résztvevők általános érzéseiről és a képzésekkel kapcsolatos tapasztalatairól kérdezzük őket.
- Felkészülés a foglalkoztatásra: a résztvevők felkészítése a projekt foglalkoztatási szakaszába való belépésre.
Visszajelzés
Ebben a beszélgetésben a tanácsadó:
- elismeri a résztvevő teljesítményét a négy tréning elvégzését illetően.
- a képzési fázissal kapcsolatos általános érzéseiről és tapasztalatairól kérdezi a résztvevőket
- megtudja mi volt a legfontosabb tanulsága ebből a fázisból.
- megkéri a résztvevőt, hogy mutassa meg önéletrajzát
- áttekinti az önéletrajzot, és megbeszéli a résztvevővel, milyen készségeket, képességeket értékelne a munkáltató.
Tippek a tanácsadónak a résztvevői önéletrajz áttekintéséhez
- A megfelelően elkészített önéletrajz a képzési szakasz egyik legfontosabb eredménye. Ha a résztvevő nem tudja bemutatni, vagy még nincs véglegesítve, szakítson időt arra, hogy a résztvevővel közösen elkészítse.
- Használja fel az önéletrajz áttekintését arra, hogy tovább fejlessze a résztvevők tudatosságát és a saját képességeikbe vetett bizalmát.
Felkészülés a foglalkoztatásra
Ekkor a résztvevők és a tanácsadó már tudják, hogy hol lesz a foglalkoztatás, és a gyakorlati intézkedéseket is véglegesítik (hány napot fog dolgozni a héten, hány órát naponta, mennyi ideig stb. a résztvevő).
A résztvevőknek a lehető legjobban fel kell készülniük erre az új, esetleg első munkahelyi tapasztalatra.
Javasoljuk, hogy a résztvevővel a munkába állás minden szempontját és kihívását beszéljék át:
- mit tudunk a fogadó szervezetről (mi a tevékenységi köre, hányan dolgoznak ott, ismer-e a résztvevő valakit, aki ott dolgozik stb.).
- mit tudunk a munkáról (mit kell majd csinálnia a résztvevőnek, mik lesznek a feladatai, hány napot/órát fog dolgozni stb.).
- készítsen tervet az első napra (mikorra kell a résztvevőnek ott lennie, mikor keljen fel, hogyan öltözzön fel, mit vigyen magával, hogyan utazzon, hogyan jusson haza, hogyan pihenjen otthon stb.)
- ki a munkáltatói gyakorlatért felelős kapcsolattartó és mi a szerepe
- stb.
Tippek a tanácsadónak a résztvevői munkavállalásra való felkészítéshez
- Hogy jobban megismerje a munkáltató szervezetet, a résztvevővel együtt használja az internetet. Ismerkedjen meg a szervezettel, amennyire csak lehetséges. Próbálja meg azonosítani a legfontosabb tudnivalókat.
- Az első nap megtervezésekor készítsen konkrét tervet. Ha a résztvevőnek van okostelefonja, írja be a lépéseit a naplójába. Ha nem, kérje meg, hogy jegyzeteljen másképp.
- Magyarázza el a résztvevőknek a foglalkoztatási gyakorlat felelősének szerepét (erről a következő szövegdobozban olvashat). Fontos megérteni, hogy ez a személy azért van, hogy segítsen a résztvevőnek.
- Bátorítsa a résztvevőt, hogy beszéljen a foglalkoztatással kapcsolatos érzéseiről. A legtöbbjük valószínűleg szorongást vagy félelmet érezhet. Nyugtassa meg a résztvevőket, hogy senki sem várja el tőle, hogy mindent tudjon az első napon, és hogy az első nap a legnagyobb kihívás, később sokkal jobban fogja érezni magát.
- Biztosítsa a résztvevőket, hogy a foglalkoztatási szakaszban is számíthatnak a tanácsadóra. Ajánljon fel egy utánkövetési alkalmat nem sokkal az első munkanapja után (vagy ideális esetben az első munkanapon).
Kik a munkáltatói gyakorlatok felelősei és mit csinálnak?
- A munkáltatói gyakorlatért felelős fogadó személyzet a munkahelyek tapasztalt alkalmazottai, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a foglalkoztatás során nyomon kövessék a résztvevőket. A résztvevők szakmai segítségért, szociális tanácsadásért stb. fordulhatnak a felelősökhöz.
- A munkáltatói gyakorlat fogadója a helyi koordinátoron keresztül is kezdeményezheti a kapcsolatot a tanácsadóval további támogatásért.
5.4.5 Utánkövetések a közösségi foglalkoztatás során
Ebben a szakaszban legalább két utánkövetést valósítunk meg. Az első alkalom ideális esetben a foglalkoztatás 1. napján (vagy nagyon hamar utána) történik. A 2. utánkövetésre akkor kerül sor, amikor az szükséges, a foglalkoztatás ideje alatt vagy annak vége felé. További utánkövetésekre lehet szükség, ha a foglalkoztatás hosszabb időre (például 4 hónapra) terjed ki.
Ezen ellenőrzések célja:
- Érzelmi támogatás: érzelmi támogatás és ventillációs lehetőség biztosítása a résztvevők számára.
- Önreflexió: a résztvevők önreflexiójának ösztönzése a foglalkoztatási tapasztalatokkal kapcsolatban.
- Visszajelzés a tanácsadásról: a résztvevők tanácsadással kapcsolatos tapasztalatainak megvitatása.
Érzelmi támogatás
Egyes résztvevők pozitívan és magabiztosan állhatnak munkába. Mások kellemetlennek vagy stresszesnek találhatják az első napot. A résztvevők és a projekt szempontjából is nagyon fontos, hogy mindannyian képesek legyenek teljesíteni azt, amire vállalkoztak.
Beszélje meg a résztvevővel:
- Milyen volt az első (előző) munkanap(ok)?
- Mi volt könnyű, mi volt nehéz?
- Mennyire fáradt a nap végére?
- Hogy vannak az emberek a munkahelyükön?
- Mennyire segítőkész a munkáltatói gyakorlat felelőse?
- Adódott valami kellemetlen kihívás, amivel foglalkozni kell?
- stb.
Önreflexió
Ösztönözze a résztvevőket a munkával kapcsolatos tapasztalataik értékelésére:
- Mennyire elégedett ezzel a munkával és önmagával?
- Tud-e mondani néhány példát, amire büszke (sikeresen elvégzett feladat, megoldott probléma, elkerült konfliktus stb.)?
- Milyen visszajelzéseket kapott a kollégáktól, a munkáltatói gyakorlat felelősétől és a munkáltatótól? Hogyan reagált ezekre a résztvevő?
- Mit gondol, mik az erősségei ebben a munkakörben? Milyen munkahelyet szeretne a következő alkalommal?
- Mit tervez megvalósítani, ha ez a program véget ér (foglalkoztatás, tanulás)?
Visszajelzés a tanácsadásról
A tanácsadási program végén kezdeményezzen rövid informális beszélgetést a résztvevőkkel. Ennek meg kell ragadnia a résztvevők tanácsadással kapcsolatos tapasztalatait:
- Mi segített?
- Milyen típusú támogatásra lenne szükségük a továbbiakban a programban?
- Milyen típusú támogatásra lenne szükségük a későbbiekben?
- stb.
Ne felejtse el bejegyezni a résztvevők visszajelzéseit a tanácsadási naplóba.
Tippek a tanácsadónak a sikeres foglalkoztatás támogatásához
- Ne felejtse el felkeresni a résztvevőt a legelső munkanapján!
- Hagyja, hogy a résztvevők kifejezzék érzéseiket a beszélgetés során.
- Amikor az esetleges kihívásokról (konfliktusok, problémák stb.) van szó, legyen a lehető legkonkrétabb. Mutasson érdeklődést, tegyen fel kérdéseket, és hozza le a gyakorlati szintre: ki mit csinál, pontosan mi a probléma, hogyan lehet kezelni stb.
- Emlékeztesse a résztvevőket arra, hogy az életvezetési tréningek során sokat gyakorolták, miként kommunikáljanak, hogyan kérjenek visszajelzést és hogyan reagáljanak rá, miként képviseljék magukat. Bátorítsa őket, hogy nyissák meg a tananyagokat az LMS-ben, nézzék meg újra, és alkalmazzák azokat a tippeket és megoldásokat, amelyeket ezekben a valós élethelyzetekben dolgoztak ki a munkahelyükön!
- Beszélje meg a lehető legrészletesebben, hogy a résztvevő mit tervez tenni, ha a program befejeződik. A legjobb, ha a program végén konkrét tervvel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy miként tud elhelyezkedni / továbbtanulni.
- Ne felejtsen el gratulálni a résztvevőknek, amiért kitartanak és megbirkóznak ezekkel a kihívásokkal!
5.5 Együttműködés a támogató funkciók között
A tanácsadó a teljes folyamat során szorosan követi a résztvevőket. A tanácsadó felelőssége, hogy kapcsolatot tartson fenn a különböző támogató funkciókkal, és jelezze, ha egy vagy több résztvevővel kapcsolatban további beavatkozásra lenne szükség.
Rendszeres kapcsolattartás a helyi koordinátorral
A tanácsadónak rendszeres kapcsolatot kell tartania a helyi koordinátorral:
- A résztvevőkkel való kezdeti találkozók után a tanácsadónak jelentést kell tennie a helyi koordinátornak a várható tanácsadási igényekről, különös tekintettel az egyénileg szükséges tanácsadási támogatásra.
- A projekt további lépései (képzések, foglalkoztatás) során a tanácsadó rendszeresen beszámol a helyi koordinátornak arról, hogy hogyan halad a folyamat a résztvevőkkel.
- A tanácsadó segítséget kérhet a koordinátortól bármilyen „technikai” kérdésben is (pl. a tanulási helyszínnel, tanulási környezettel, időbeosztással stb. kapcsolatos kérdések).
Rendszeres kapcsolattartás az oktatókkal (digitális kompetencia, életvezetési készségek)
Ideális esetben a trénerek és a tanácsadó minden tanulási alkalom után egy kis beszélgetést folytatnak (pl. telefonon). A megbeszélésnek ki kell terjednie a következőkre
- részvételi problémák (vannak olyan résztvevők, akik nem jelennek meg, vagy rendszeresen késnek?)
- a tanulás előrehaladása (hogyan halad a csoport/az egyének, értékelik-e a tanulást?)
- tanulási nehézségek (van-e olyan résztvevő, aki lemarad?)
- szociális kihívások (hogyan működik együtt a csoport, van-e olyan résztvevő, aki kívülállóként viselkedik?)
- stb.
A tanácsadónak szorosan figyelemmel kell kísérnie azon résztvevők részvételét és teljesítményét, akiknél korábban a csoportokban való részvétellel kapcsolatos nehézségek jele mutatkozott (pl. tanulási nehézségek a gyengébb vagy hiányzó készségek miatt, gyenge részvétel a családi kötelezettségek miatt stb.)
Az is előfordulhat, hogy egyes résztvevők nem tudnak elvégezni bizonyos tanulási tevékenységeket, amelyek elengedhetetlenek a képzés sikeres befejezéséhez (pl. egyeseknek segítségre lehet szükségük az önéletrajzuk elkészítésében a Megerősítés a foglalkoztathatóság érdekében című életvezetési készségek képzés sikeres elvégzéséért). Ilyen esetben tanácsadókat lehet felkérni, hogy lépjenek közbe és segítsenek a résztvevőknek.
A támogatási stratégiát és a megoldásokat meg kell vitatni és egyeztetni kell a trénerrel. Ez a támogatás sokféle formában nyújtható: az egyéni támogatástól kezdve a tanulópárok, kiscsoportok kialakításáig, ahol a társak egymást is segíthetik.
A tanácsadó ezeket a tevékenységeket az egyéni szükségletek támogatási forrásának (ami összesen a tanácsadási források 50%-a) terhére végzi.
Külön figyelem az alacsony alapkészségekkel rendelkezők számára
Az alacsony alapkészségekkel rendelkező résztvevőket a tanulási folyamat során gondos figyelemmel kell kísérni. Ők ugyanis különösen nehéznek érezhetik, hogy lépést tartsanak a folyamattal, ami az esetleges program elhagyás kockázatát növeli.
Az alacsony alapkészségekre a tanácsadó, de ami még fontosabb, a tréner is rámutathat a tanulási tevékenységek során. Az alacsony alapkészségek figyelmeztető jelei lehetnek, ha a résztvevő:
- gyakran talál ürügyet arra, hogy otthon olvasson
- nehézségei vannak a hosszú vagy összetett szavak kiejtésével
- korlátozott szókinccsel rendelkezik
- nehézségei vannak az egyszerű gondolatok vagy elvont fogalmak kifejezésében
- inkább memorizálja az információkat, minthogy leírja őket
- rendszeresen megkér valakit, hogy jegyzeteljen helyette
- több helyesírási hibát tartalmazó dokumentumokat ad le
- az írásos megerősítés ellenére sem jelenik meg a megbeszéléseken.
A tanácsadóknak és oktatóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az alacsony alapkészségekkel rendelkező személy:
- Ritkán ismeri be, hogy olvasási és írási nehézségei vannak. Szégyelli és úgy gondolja, hogy egyedül vannak ebben a helyzetben.
- Általában alacsony az önbecsülése, és könnyen sebezhetőnek érzi magát, ha valaki olyan jelenlétében van, akit nála „képzettebbnek” tart. Alázatosan vagy agresszíven viselkedhetnek, ha olyan helyzettel szembesülnek, amelyet nem teljesen értenek.
- Megtanult számos trükköt alkalmazni, hogy elrejtse nehézségeit.
- Gyakran gondot okoz a kiejtés, mivel nincs meg a szükséges tudásuk ahhoz, hogy megkülönböztessék a szótagokat egy szóban; ezért gyakran úgy ejtik ki a szót, ahogy hallják.
- Gyakran nem rendelkezik a gondolataik kifejtéséhez szükséges szókinccsel.
- Gyakran nehézségei vannak az idő és a tér érzékelésével.
Mik azok az alapkészségek?
Az alapkészségek azok a kulcskészségek, amelyekre a felnőtteknek a tanulásban és az életben szükségük van. Ide tartozik az írás és olvasás, a számolási és a digitális készségek. Az alapkészségeket minden nap használjuk.
Világszerte több mint 796 millió ember, Európában pedig minden ötödik felnőtt (16-65 éves lakosság) nem rendelkezik megfelelő alapkészségekkel. Ez nem csak azt nehezíti meg, hogy munkát találjanak vagy megtartsák azt, hanem növeli az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés kockázatát, korlátozza a kulturális és politikai részvétel, az egész életen át tartó tanulás és a személyes fejlődés lehetőségeit is.
A tanácsadónak rendszeresen visszajelzést kell kérnie a résztvevők munkahelyi teljesítményéről a munkáltatói gyakorlat vezetőitől vagy a helyi koordinátortól, a helyi szintű megállapodástól függően. A foglalkoztatás nyomon követése meglehetősen nagy kihívást jelenthet a tanácsadó számára, mivel a foglalkoztatásra az alábbi szempontoknak megfelelően kerül sor
- különböző vállalatoknál
- hosszabb időn keresztül (2-4 hónap)
- különböző időbeosztás szerint
- egyidejűleg minden résztvevő számára.
Valószínűleg az a legjobb, ha megosztjuk a munkáltatói gyakorlat fogadó személyzetével az elérhetőségeinket, és megkérjük őket, hogy a legkisebb problémára utaló jelnél (különösen a jelenlétet, a teljesítményt, a szociális kihívásokat, a rossz viselkedés jeleit stb. illetően) kezdeményezzék a kapcsolatfelvételt közvetlenül a tanácsadóval (vagy a helyi koordinátoron keresztül).
5.6 Reflexiós feladat
1.
2.
Volt már korábban tanácsadói pozícióban? Milyen tapasztalatai vannak? Tudna mondani néhány kihívást, amikor tanácsadóként tudna kezelni?
3.
Ön szerint melyek a legfontosabb sikertényezők a tanácsadó munkája során ebben a folyamatban?