YSS rendszerszintű megközelítés –
OER a NEET-ekről és a munkaerőpiachoz való hozzáférésük javítását célzó rendszerszemléletű megközelítésről a kompetenciafejlesztés és a foglalkoztatási gyakorlat révén
NEET 4 Needs – YSS Program egy jobb jövőért
Fejlesztette Modus Alapítvány
2023 december
1. Bevezetés
A Young Service Steward (YSS) program 2021-ben indult, kifejezetten a 25-29 éves, oktatásban és képzésben részt nem vevő, munkahellyel nem rendelkeződ fiatal felnőttek (NEET) támogatására irányul. Átfogó célja, hogy javítsa élethelyzetüket és foglalkoztatási lehetőségeiket a helyi közösségükben. A Norvég Alap és EGT-támogatásból finanszírozott YSS program értékes tapasztalatokat gyűjtött az életkészségek, a digitális készségek és a helyi közösségi szolgáltatásokban való részvétel és a helyi foglalkoztatási lehetőségek továbbfejlesztésével kapcsolatban. Az YSS Program úgynevezett közösségi szolgálati kezdeményezés alapelveit a kapacitásépítő tartalomsorozat első elemez – ez az OER -mutatja be.
A Kapacitásépítő sorozat első eleleme egy nyílt oktatási forrásanyag (OER), amely áttekintést nyújt a YSS program fő elveiről. Közvetlen linkeket biztosít a program által fejlesztett programelemekhez, eszközökhöz és módszertanokhoz, amelyeket három nyílt online kurzus (MOOC) tartalmaz; lásd alább.
A kapacitásépítő sorozat célcsoportja a fiatal felnőttek (NEET) célcsoportjával foglalkozó önkéntesek és szakemberek. Bízunk benne, hogy jelen sorozat minden szinten inspirálja és motiválhatja a szakembereket és önkénteseket , és növeli a fiatal felnőtteknek a helyi közösségekben való inklúzióját, elfogadását!
A YSS PROGRAMRÓL NAGYVONALAKBAN
25-29 éves felnőtteknek szóló közösségfejlesztési program összesen 12 magyarországi, romániai és spanyolországi helyszínen (összesen xxx fő részvételével) valósult meg.
ELEMEI
- 30 órás a csoport igényeire szabott digitalis kompetenciafejlesztő tréning
- 3 db Életkészségek Fejlesztését Célzó Tréning – „Motiváció az aktív élethez” – „Önfenntartó élet” – „Megerősítés a foglalkoztathatóság érdekében”
- Csoportos és/vagy egyéni tanácsadói támogatás
- Mentorálás álláskeresés és a munkahelyre való beilleszkedés vagy saját válallkozás elindításának támogatásához
- Közösségi szolgáltatási kezdeményezések (jóléti / körforgásos gazdaság
- Teljes körű segédanyagcsomag (tanácsadás/mentorálás/trénerképzés) a programban részt vevő szakemberek számára.
A program 3 MOOC-jára belépve minden részletes anyagot megtalál a tevékenységekről és módszertanokról:
MOOC 1
MOOC 2
MOOC 3
1.1 Fiatal felnőttek (NEET)
Az EU egészét tekintve a NEET fiatal felnőttek – 15-29 évesek, akiknek nincs munkájuk és nem is tanulnak – csoportja fontos szerepet játszik. Miután 2018-ban a korcsoportjuk a népesség mintegy 10-11%-ára csökkent, a globális COVID-járvány ismét 14% körülire emelte a NEET-ek arányát az uniós országok között jelentős eltérésekkel. Az EU 2030-ra kitűzött célja, hogy a NEET-kategória a korcsoportos népesség legfeljebb 9%-át tegye ki. (Link: Eurostat).
Ennek az ambiciózus célkitűzésnek a fő céljai a következők:
- Az életminőség javítása és a szegénység elleni küzdelem;
- A fiatalok és felnőttek radikalizmusának megelőzése;
- Kivezetni az embereket a passzív támogatási programokból, hogy a közösségük aktív tagjává válhassanak ezzel valós lehetőséget biztosítsunk a fiatal felnőtteknek a közösségbe való beilleszkedésre.
Ebben az OER-ben arra invitáljuk az olvasót, hogy felfedezze a YSS stratégiáit a fiatal felnőttek motiválására és megerősítésére. Az OER négy fő fejezetre oszlik:
- A fiatal felnőttek kihívásainak megértése (NEET)
- 360 fokos megközelítés és motivációs tanulási stratégiák
- Utak a befogadott élethez
- A fiatal felnőtteket támogató ökoszisztéma.
2. A fiatal felnőttek kihívásainak megértése (NEET)
A népességi statisztikák ugyan fontosak, de ahhoz, hogy valóban javítsuk az egyes fiatal felnőttek lehetőségeit és élethelyzetét, elengedhetetlen megérteni azokat az egyedi történeteket, amelyek miatt úgy alakult az életük, ahogyan alakult, és amelyek akadályokat gördített az eléjük állított elvárások teljesülése elé.
A NEET fogalma a lakosság nagyon sokféle csoportját magába foglalja. Annyira sokféle, hogy nem létezik olyan stratégia, amely mindegyikre egyformán alkalmazható. Az egyedülálló anyák; a családjukért vagy testvéreikért teljes felelősséget vállaló fiatalok; a súlyos viselkedési problémákkal küzdő fiatalok, pl. fiatal börtönviseltek; az intézményesített oktatási rendszerbe be nem illeszkedő vagy más törekvésekkel rendelkező emberek – és egyes esetekben az alternatív életformákhoz vonzódó fiatalok. A NEET-ek helyzete tükrözi a közösségüket is, ahol a munkahelyi és képzési lehetőségek alacsonyak vagy nem léteznek. Ez különösen fontos azok számára, akiknek tanulási nehézségeik vannak, vagy akiknek különleges figyelmet igényelnek, hogy motivációjukat növeljék.
2.1 Új életutak
Az YSS programban kulcsfontosságú arra összpontosítani, hogy a fenti nehézségeket és helyzeteket hogyan lehet az életkészségek különböző fejlesztési aspektusai keretében kezelni. Kiindulópontként a program nyílt meghívást intéz az érintett közösségek minden potenciális résztvevőjéhez, hogy lehetőséget adjon nekik arra, hogy kifejezzék valós igényeiket és azt, hogy a jelenlegi helyzetükben milyen tartalmak jelentenének segítséget. Ez a szükségletfelmérési folyamat megérteti a szakmai fejlesztőkkel a résztvevők sokféleségét, valamint azt, hogy a képzési anyagokat hogyan érdemes kifejleszteni/adaptálni és a programot milyen intenzitással javasolt megvalósítani.
A résztvevők a foglalkozásokon strukturáltan átgondoltják a helyzetüket, élettörténetüket és hogy mindez hogyan befolyásolja lehetőségeiket, majd ezek alapján megfogalmazzák azokat a következő lépéseket amiket azért szükséges megtenniük, hogy kiléphessenek nehéz élethelyzetükből. (link: MOOC Life Skills). Mindez közös foglalkozásokon és egyéni tanácsadással történő nyomon követéssel történik. (Link: Tanácsadási kézikönyv)
Sikertörténet Nagykállóból (HU): Hogyan befolyásolta az egyéni mentálhigiénés támogatás sikere a tréningen való részvételt?
A NEET-fiatalok számos problémával küzdenek, beleértve a mentális egészségügyi problémákat is. A programban résztvevőknek sok esetben mentálhigiénés támogatásra van szükségük. Ennek biztosításával nagymértékben növelhető a programelemekben való részvételük hatékonysága.
Az egyik csoportban a tréner észrevette, hogy az egyik résztvevő „nem volt jelen” a foglalkozáson, elborították a „belső” érzései, csak részben végezte el a gyakorlatokat, és nem válaszolt a kérdésekre. TOVÁBB
A tréner felajánlotta, hogy a foglalkozás végén beszélget vele a problémáiról. A beszélgetés (a mentális egészséget támogató beszélgetés módszertanát alkalmazva) megtörtént amit még kettő követett. A résztvevő képes volt beszélni a szorongásairól és nehézségeiről. A szakember kiemelt figyelme, a meghallgatás, az elfogadás jó hatással volt a fiatalra, nagyon értékelte a segítséget. A tréning következő foglalkozásain sokkal aktívabban vett részt, mint korábban.
Miskolc (HU): "NEET-ek a város szélén"
Nagyvárosban a NEET-ek célcsoportjának megtalálása, megszólítása, motiválása, mobilizálása egy külön kihívás a sokszínűség, a földrajzi távolságok, a közlekedési problémák miatt. Ezért a kardinális kérdés egy gyorsan, egyszerre megszólítható, „mozgatható”, intellektuálisan viszonylag homogén csoport megtalálása volt. Így esett a választásunk a városban működő anyaszállásokon élő 20 és 30 év közötti nem dolgozó, nem tanuló anyákra.
Elsőként az intézmények vezetőit, szociális munkásait kellett meggyőzni, itt szerepet játszott a tanácsadó szerepem sikerében a több évtizedes múltam, ezáltal a kapcsolati tőkém a szociális szakmában. Ezt követően az anyákkal folytatott ráhangoló, előkészítő munkára helyeztem a hangsúlyt. Ezen a ponton már bevontam, az általam kiválasztott, megfelelő szaktudású trénert is (azonos szemléletben tud dolgozni velem a tanácsadóval, tapasztalt szociális munkás, mediátor, mentálhigiénés szakember, csoportvezetői tapasztalatokkal), aki az első pillanattól részt vett a részvevők kiválasztásában, bevonásában.
A tanácsadások, tréningek előtt a programba történő belépést is egy interjú előzte meg, amely során az egyéni félelmeket, motivációkat, igényeket, szükségleteket tártuk fel és mozgattuk meg. Már ezen a ponton is empatikusan kellett kezelni az anyák jelenlegi kiszolgáltatott, sebzett helyzetét, elvárások nélkül rájuk hangolódni. Fontosnak bizonyult, hogy helybe mentünk az anyákhoz, láttuk a jelenlegi életterüket, így ezáltal is jobban értjük őket. A gyermekeikkel érkeztek, és fontos befolyásoló tényező volt számukra az ún. „nulladik” interjúk alkalmával a gyermekeik megismerése, elfogadása is,
A NEET- anyukák megnyerésében, a sikeres szervezésben jelentős szerepe volt hogy
- olyan oktatóval dolgozunk együtt, akinek a szakmai tudásában, kliensközpontú Rogersi szemléletében maximálisan megbízom,
- a helyi szociális szakmában elismerik a társszakmák a több évtizedes családgondozói munkánkat, valamint a családterápiás gyakorlatomat, ezért viszonylag gyorsan „nyíltak a kapuk” és már a helyben dolgozó szociális munkások maguk is motiválták az anyukákat,
- ítéletmentes, közvetlen, biztonságos légkört tudtunk teremteni,
- a résztvevők saját önreflexióját, meglévő készségét első perctől erősítő, jövőbemutató kérdezéstechnikákat alkalmazunk,
- emellett pedig a célok folyamatos szem előtt tartása mellett a nagyfokú rugalmasságunknak is szerepe volt.”
3. A 360 fokos megközelítés és motivációs stratégiák
Az YSS program nagy hangsúlyt fektet arra, hogy miként lehet motiválni a fiatal felnőttek csoportját, függetlenül attól, hogy a csoport mennyire sokszínű a helyi környezetben. A motiváció kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyéneket egy vagy több lépcsőfokkal feljebb vezessük a létrán az önálló élet felé, biztosítva, hogy ne kizárólag a korlátozott készségfejlesztéssel járó állami közfoglalkoztatásba, mint egyetlen megoldásra hagyatkozzanak. A program törekszik elkerülni azt, hogy a szegénységből való kilábalásra vonatkozó, „mindenkire egyformán alkalmazható” tervet kövessen/javasoljon.
3.1 Motivációs tényezők – 360°-os megközelítés
Az YSS program mögött álló elképzelés, hogy egy 360 fokos perspektívából hozzon létre motivációs szinergiát.
Az életkészségek fejlesztését célzó programok a lehető legszélesebb körben felhasználják a résztvevők valódi élethelyzeteit, ezeket közvetlenül a foglalkozások és folyamatok részévé teszik. A résztvevők által megfogalmazott valódi élethelyzetek alapján kialakított egyéni stratégiákban megjelenik a motiváció a különböző helyi szolgáltatásokban rejlő lehetőségek, igények és megtalálására és kielégítésére.
A 360°-os megközelítés támogatta az alábbiakat:
- Közös terminológia, azonos kifejezések használata a szakértők között – könnyebb megértés (oktatók/tanácsadók/mentorok)
- A különböző tevékenységek közötti koordináció (a megfelelő időzítés és rugalmasság megtalálása, hogy mindenkinek jó élményt nyújtson /időzítés, felkészültség és részvétel/).
- Az „YSS készségfejlesztő program” továbbfejlesztése és felkészülés a lehetséges foglalkoztatási tevékenységek tesztelésére.
- Közös együttműködés a program és a helyi partnerek között
Az oktatás és munka nélkül maradt fiatal felnőttek motiválása sokoldalú megközelítést igényel. A helyes önértékelés és a céltudatosság kialakítása kulcsfontosságú mind az egyéni kapcsolatokban, mind a csoporttevékenységekben. A helyszíni műhelymunkákat a YSS tanácsadással és kortárssegítséggel egészítette ki, ami jelentős szerepet játszott a pozitív gondolkodásmód kialakításában. E stratégiák célja, hogy az egyének felismerjék értékeiket és lehetőségeiket. Az YSS tanulási programban kulcsfontosságú volt, hogy a résztvevőket az utóbbiakhoz (lásd fentebb ) a közmunkaprogramokból a saját kompetenciájuk fejlesztésének perspektívájába emelje, mint például:
Digitális kompetencia fejlesztési program
Helyi digitális kompetenciafejlesztés
A program résztvevői egyéni igényeiknek és preferenciáiknak megfelelően választhatják a jelenléti vagy online digitális kompetenciafejlesztést. A jelenléti alapú digitális kompetenciafejlesztési program összesen 30 órás foglalkozássorozatot tartalmaz.
A jelenléti alapú digitális kompetenciafejlesztő foglalkozásokat vezető tréner teljes mértékben a résztvevők igényei alapján alakítja ki azokat. A tréner számára nem készült előre meghatározott óravázlat vagy javaslat. A trénerek számára elérhető egy online felkészítő, amely betekintést ad pedagógiai és gyakorlati módszertani összefoglalóhoz. Emellett mind a résztvevők, mind a tréner hozzáféréssel rendelkezett a digitális kompetenciák tudásbázisához a tanulásmenedzsment rendszer (LMS) platformján. Ezeket az erőforrásokat felhasználva és a résztvevők preferenciáit figyelembe véve a helyi oktatók minden egyes tanulócsoport számára saját foglalkozástervet dolgoznak ki igazodva a résztvevők sajátos igényeihez.
On-line digitális kompetenciafejlesztés
A YSS projekt célja nemcsak, hogy lendületet adjon a NEETes fiatalok életének a helyi programok megvalósításán keresztül. Spanyolországban, Romániában és Magyarországon széleskörű kampányt indítottunk, hogy minél több fiatalhoz eljussunk, és lehetőséget biztosítsunk számukra e-learning tartalmakon keresztül digitális kompetenciáik fejlesztésére. Az online digitalis kompetenciafejlesztő program a munkahelyen és a mindennapi életben megjelenő szükségletekre összpontosít, és három szintűen tesz elérhetővé tartalmakat: 1. szint: 1-4 modul, 2. szint:1-5 modul és 3. szint: 1-6 modul.
Az 1. szint az egyénre, mint álláskeresőre összpontosít, míg a 2. szint célja a tanulók felkészítése a munkavállalásra, a 3. szint célja pedig az, hogy a tanulók olyan további készségeket szerezzenek, amelyeket a munkaadók kiemelten értékelhetnek.
Az online digitális kompetenciafejlesztést tutorok segítik. A tutorok a következőkért felelősek
- A NEET-ek támogatása az e-learning platformra való regisztrációban vagy belépésben.
- Segítség nyújtás, ha elfelejtették a felhasználónevüket és/vagy jelszavukat.
- A résztvevők előrehaladásának nyomon követésével szükség esetén azok szükség szerinti motiválása.
- Technikai és szakmai támogatás nyújtása a NEET-ek számára a tanulási folyamat során
Az online digitális kompetenciafejlesztő e-learningen azok a fiatalok is résztvehetnek, akik egyébként beiratkoztak a helyi jelenléti programba, de valamilyen okból nem tudnak részt venni a jelenléti digitális kompetenciafejlesztő foglalkozáson.
Életkészségek fejlesztését célzó programok programjai
Az életkészségek fejlesztését célzó programok erősítik az életkészségeket, a motivációt és az önállóságot, hogy javítsák az egyes NEET-ek önfenntartó életvitelre való képességét.
MOTIVÁCIÓ AZ AKTÍV ÉLETHEZ
5 Modul
30 óra
e-learninggel
ÖNFENNTARTÓ ÉLET
5 Modul
30 óra
e-learninggel
Megerősítés a foglalkoztathatóság érdekében
4 Modul
30 óra
e-learninggel
A Programelem a fiatal felnőttek tapasztalataiból indul ki. Az egyik fontos tanulási stratégia az egyéni tapasztalatok és élképzelések alapján történő motiváció. Ebből kiindulva ösztönözi a fiatalokat arra, hogy felfedezzék erőforrásaikat és új helyi lehetőségeket újabb módszerekkel közelítsenek meg a helyi munkaerőpiacon. A tanulási programot úgy szervezzük, hogy lehetőséget adjon és felkészítse a fiatalokat a helyi munkáltatókkal, potenciális munkahelyekkel való találkozásra. Ezért a tanulási program ötvözi az életkészségek és a helyi munkaerőpiacon való elhelyezkedési esélyek javításához szükséges kompeenciák fejlesztését.
A tanácsadás – személyes támogatás a program teljes megvalósítása során
A tanácsadói támogatás a rendelkezésre álló idő tekintetében minden egyes résztvevő esetében átlagosan 10 óra (600 perc).
A tanácsadó a stabilitást képviseli a folyamatban. Az ő feladata, hogy a résztvevőt elkísérje és támogassa a kompetensebb és teljesebb jövő felé vezető úton. A tanácsadó nem csak a program elején, hanem a teljes programon keresztül rendelkezésre áll a résztvevő számára, az út minden egyes lépésénél támogatja.
A tanácsadói forrásokat részben egy tanácsadási forgatókönyv szerint javasolt felhasználni, amely a tanácsadó által kezdeményezett különböző formákban bizonyos számú tanácsadói ülést tartalmaz minden egyes résztvevővel. Ezek a minimálisan szükséges tanácsadási lépések. A tanácsadói munka magában foglalja azt is, hogy a tanácsadó rendszeresen felveszi a kapcsolatot a folyamat egyéb támogató funkcióival, kollégáival pl.: helyi koordinátor, trénerek, mentoro).
Emellett a tanácsadási források jelentős része egyénileg szükséges ütemezésben és formában is felhasználható, amikor és ahol arra segítség van szükség. A tanácsadó egyes résztvevők esetében találkozhat olyan igényekkel, mely szerint a résztvevő további különleges segítségre és támogatásra szorul. Néhány fiatalnak szüksége lehet pszichológiai támogatásra (beleértve a terápiát is), coachingra (a magánélethez vagy a munkahelyi élethez kapcsolódóan), karrier-tanácsadásra vagy tanulási tanácsadásra. A helyi megállapodásoktól függően egyes központok dönthetnek úgy, hogy további szakembereket (pl. pszichológusokat) vonnak be a programba. Mindezeket a törekvéseket az egyénileg szükséges támogatás részeként kell számon tartani.
Tanulás a helyi közösségben végzett munkagyakorlathoz kapcsolódóan (onboarding)
A program utolsó elemében összekapcsolódik a helyi közösségben végzett munkagyarkorlatés a helyszíni mentorálás rendszere, amit a „vállalati trénerek” végeznek. A tanulás/mentorálás utolsó lépése tehát az, hogy a munkagyakorlatot összekötöttük a munkagyakorlat helyszínén nyújtott dedikált támogatással, úgynevezett „munkahelyi mentorok” révén, akik mentorálják és támogatják az egyes fiatal felnőttek beilleszkedését. A munkatapasztalatszerzési programelemet szintén a helyi lehetőségekhez és a résztvevők igényeihez igazítjuk. A résztvevőket vagy egy szervezetnél/vállalkozásnál helyezzük el, vagy mentori támogatást kapnak saját vállalkozásuk elindításához.
Sikertörténet: Rémi története
Rémi kiskorában ígéretes jövő előtt állt, tanár szeretett volna lenni. Viszont a környezete ebben egyáltalán nem támogatta. Olyannyira nem, hogy már a drogdílerkedés határán állt, amikor csatlakozott a programhoz. Ami az ő számára tényleg sorsfordítónak bizonyult: a képzéseken közösen feltárták az erősségeit, s mostmár a felvételire készül.
3.2 Motiváció a munkahelyi gyakorlathoz vagy egyéb foglalkoztatási kezdeményezéshez
Az YSS fontos stratégiája, hogy a fiatal felnőtteket egyéni tapasztalataik és az aktív életről alkotott elképzeléseik alapján motiválja. Ebből kiindulva a cél az, hogy arra ösztönözzük őket, hogy felfedezzék az erőforrásokat és a foglalkoztatási lehetőségek új megközelítéseit. A foglalkoztatást itt tág keretek között értelmezzük (lásd 3. MOOC -; A foglalkoztatáshoz vezető utak): a cégekkel vagy szervezetekkel való rövid találkozóktól a helyszíni látogatásokig, és végül a rövid foglalkoztatási gyakorlatokba való átmenetig.
3.3 A helyi szereplők motivációja
A helyi szereplők motivációinak megismerése fontos előkészítőlépése egy olyan programnak, mint az YSS. Az helyi szereplők motivációja nem feltétlenül egyezik meg a fiatal felnőttek motivációjával. Ezért hibáztathatjuk őket, szem előtt kell tartalni programtervezéskor, hogy arra fognak összpontosítani, ami számukra és általában a helyi közösség számára előnyös. E tekintetben fontos, hogy a munkaerőhiány, a közösségi költségek csökkentése, a közösség vonzóbbá tétele, valamint a befektetések és potenciális egyéb külső források bevonását is segíthesse a program. E szempontok kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a célcsoport és az egyéb érdekelt felek között mindenki számára előnyös helyzetet teremtsünk.
4. Utak a inkluzív élethez (közösség)
A munkaerőpiacon és a formális oktatáson kívül álló fiatal felnőttekkel való munka egyik fő célja a befogadás. A befogadás és a helyi közösség általi elfogadás elérése alapvető fontosságú a fiatal felnőttek élethelyzetének javítása érdekében. Ez magában foglalja a közösségi tevékenységekbe való bevonást, valamint a potenciális munkahelyi beilleszkedést.
A helyi érdekelt felek bevonása, mind a magánszektorból (vállalatok, egyesületek, érdekcsoportok), mind a közszférából (önkormányzatok, intézmények, beszállítók), döntő szerepet játszanak a fiatal felnőttek fenntartható támogatásában. Helyi részvétel nélkül a program hatékonyságát nehéz lehet fenntartani a programidőszak után is. A kockázat az, hogy helyi részvétel nélkül a fiatal felnőttek az érdeklődés és a folyamatosság hiányát tapasztalhatják, ami esetleg ahhoz vezethet, hogy ismét elveszenek a támogató rendszerben.
Az YSS helyi programjainak első lépéseként átfogó leírás készül a településekről és vonzáskörzetéről.
4.1 A program kontextusának leírása
A helyi környezet ismerete, beleértve a főbb helyi szereplőket és érdekelt feleket, a célcsoport kisebb csoportjainak jellemzőit (igényeit és lehetőségeit), valamint az infrastruktúra meglétét/hiányát a helyszínen, alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a projektben a célcsoport igényeihez igazodó szakmai fejlesztési és egyéb beszerzési tevékenységek valósuljanak meg.
A leírás célja
- A város (helyszín) és a szervezet áttekintése, amely a jövőben otthont ad a YSS projekt helyi megvalósításának. A specifikáció célja nem csak az, hogy segítsen meghatározni a megvalósítás fókuszát, hanem az is, hogy kiindulópontot nyújtson a projekt szakmai fejlesztéséhez, hogy az még inkább a célcsoport igényeihez igazodjon.
- A fenntarthatóság kulcsfontosságú a kedvezményezettek számára. Fenntarthatóság, a célcsoport hosszú távú perspektívája szempontjából fontos, hogy időt és lehetőséget biztosíton ahhoz, hogy jobban beilleszkedhessenek a közösségben. Emellett a fenntarthatóság kulcsfontosságú a foglalkoztatást, képzést és személyes fejlődést biztosító szervezetek számára is.
4.2 A program helyi szereplői
A „helyi leírások” második lépése a helyi szereplőkkel való közvetlen kapcsolatfelvételt jelentette, akik kapcsolatban állnak a helyi fiatal felnőttekkel, és akik szintén támogatni tudják a program végrehajtását, akár a fiatal felnőttek elérésének és bevonásának segítésével, akár a készségeik fejlesztéséhez vagy munkatapasztalat szerzéséhez nyújtott támogatással.
A tipikus szereplők
helyi ifjúsági klubok munkatársai, árvaházak és anyaotthonok munkatársai, önkormányzatok, tapasztalt, helyben elismert és ismert oktatók és mentálhigiénés szakemberek, nagy munkáltatók, közalkalmazottak és szociális osztályok vezetői.
Az azonosított érdekelt feleket találkozóra hívjuk, hogy megismerjék a programmal kapcsolatos terveket és elképzeléseket, valamint ötleteljenek és megvitassák, hogy miért érdemes támogatni a helyi fiatalokat, és ki és hogyan támogathatná a programot. A rendezvény végén a résztvevők aláírnak egy nyilatkozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy készek a program helyi megvalósítását lehetőségeikhez mérten támogatni.
A valóság azonban az, hogy sok helyi közösség nagyon korlátozott lehetőségeket kínál tényleges munkahelyek vagy foglalkoztatási lehetőségek formájában. Ez volt a helyzet a YSS Programban részt vevő néhány közösségben is. Ez és a „beilleszkedés kihívása”vezetett el az arra vonatkozó ötletekig és elgondolásokig, hogy hogyan indíthatná be a fiatal a közösségben az egyszemélyes vállalkozását vagy hogyan válhat önfoglalkoztatóvá saját szolgáltatásai vagy termékei árulásával. vagy azzal, hogy a közösségi, szociális szolgáltatói körbe bekapcsolódnik, ezzel kiküszöbölve azt hogy teljes mértékben egyetlen munkáltatótól függjön. A vállalkozói készséges fejlesztése ezekben a közösségekben tehát nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok a helyi szükségletekre vonatkozó megoldásokat adhassák.
Hagyományosan a „helyi közösséget” személyek, épületek és földterületek által korlátozott fizikai egységként értelmezik. Az YSS tapasztalatai azonban határozottan azt mutatják, hogy kiemelten a fiatal felnőttek számára a közösségi médiában kialakított „virtuális közösségekben” is óriási potenciál van ahhoz, hogy megtalálját a helyüket. Az álláskeresés és az önkifejezés nagymértékben virtuális közösségeken keresztül történik. A YSS programból vannak példák arra, hogy a fiatal felnőttek a virtuális közösségekbe belépve képesek voltak termékeket eladni a régiójuk más részein élőknek.
Ez alátámasztja azt a tényt, hogy az olyan programokban, mint a YSS, ahol a foglalkoztathatóság és a közösségi szolgálat kéz a kézben jár, fontos szerepe van annak, hogy nyitottak legyünk a „foglalkoztatáshoz vezető utak” tágabb értelemben történő meghatározására, és ne csak a helyi közösség klasszikus értelmezésére összpontosítsunk.
A YSS Projekt egyik stratégiája, hogy a helyi stakeholderekkel a lehető legtöbb kapcsolatot kialakítsa és potenciális együttműködést előkészíti:
- Az eredmények bemutatása „helyi találkozókon/beszélgetéseken” a program indításaként.
- Helyi munkagyakorlati helyet biztosító szervezetek meghívása a fiatal felnőttek mentorálására felkészíő programra. Ez mintegy HR lehetőséget biztosított mind a közintézményekben, mind a vállalatoknál dolgozók számára, hogy megtanulják, hogyan érdemes új és tapasztalatlan munkatársakat beilleszkedését támogatni a szervezet működésébe , munkájába (Link: „Gyakorlatvezető kézikönyv”).
- Az „Empower for employability” életvezetési programot úgy terveztés meg, hogy a helyi munkaadók és a közösségi szolgáltatások szervezőinek meghívására és bevonására is lehetőséget ad. (Link: Mooc 2 – Életvezetési tréningek NEET-ek számára)
5. ECO-rendszer a fiatal felnőttek támogatására (NEET)
Az ökoszisztéma legegyszerűbben úgy definiálható, hogy „egy olyan közösség, amelynek minden tagja kölcsönhatásban van egymással és kiegészíti egymást, hogy a közösség működjön”. Az elmúlt időkben már számos programot valósítottak meg melyek többek között a NEETes fiatalokat is támogatta, de sok esetben ezeket a programokat a helyi szükségletektől és körülményektől függetlenül alalkították ki, ami gyakran a csoport elszigetelődésén nem segített.
A támogató ökoszisztéma kialakításának elvei:
a helyi közösségben, mint például a jólét és a környezetvédelem, valamint a társadalom más csoportjainak (idősek/gyermekek/ fogyatékkal élők) igényeihez közel/integrálva.
az állami és magánszereplők között.
a tevékenységek megvalósításához (keressen helyi házigazdákat vagy szponzorokat a tevékenységekhez).
hogy megtapasztalhassák a saját életük valós akadályait és lehetőségeit (különösen a tanulási nehézségekkel küzdő fiatal felnőttek).
hogy a fiatal felnőttek számára lehetővé tegye, hogy összehangolják azt más, számukra felmerülő kötelezettségekkel, például gyermekgondozással vagy családtagok támogatásával.
a fenntartható és releváns készségek fejlesztéséért, hogy a fiatal felnőttek különböző foglalkoztatási formák akár együttes alkalmazása révén eredményesebben tudják kialakítani önfenntartó képességüket.
Az YSS program célja volt többek között, hogy kialakítsa és tesztelje az alacsony iskolai végzettségű és alacsony munkaképességű emberek támogatására szolgáló integrált ökoszisztéma néhány alapelvét.
Még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy a programot „ökoszisztémának” nevezzük. Különösen ahhoz, hogy hosszú távú folyamatosságot teremtsünk a program tevékenységeiben, mivel azok hosszú távú erőforrás-befektetést is igényelnek, még mielőtt a „befektetés megtérülése” mind az emberi, mind a pénzügyi erőforrások tekintetében mérhetővé válna. Ennek oka elsősorban, hogy a programot a korlátozott projekt támogatási forma keratein belül valósították meg. A helyi közösség bevonásához a program elismerése és megbízhatósága szükséges, de mindezek hosszú távú 56666kapcsolatokból és együttműködésből nőnek ki. Végezetül fontos tisztában lenni azzal, hogy a távoli területeken a helyi közösségek gyakran nincsenek jól felkészülve az ilyen külső kezdeményezésekre, mivel a legtöbb szereplő és stakeholder az erőforrások szűkösségének nyomása alatt állnak.
YSS – Egy a fiatal felnőtteket támogató ökoszisztéma körvonalai
Az YSS tapasztalatai világosan jelzik, hogy mire van szükség egy ilyen ökoszisztémában.
Alapkészségekhez való hozzáférés
nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy a fiatal felnőttek (és általában véve minden felnőtt) alkalmazkodni tudjon a társadalom igényeihez és követelményeihez. Ez egyik első a támogatáshoz szükséges lépés az összes elérhető – online vagy jelenléti – alapkészségeket fejlesztő tréning összegyűjtése és megmutatása. Ez történhet egy helyi katalógus vagy egy, a lehetőségeket bemutató portál segítségével.
Életvezetési készségek és személyes fejlődés támogatása
A legtöbb NEETes fiatal felnőttnek személyes támogatásra van szüksége ahhoz, hogy készen álljon a következő, az élethelyzetének javításához szükséges lépés megtételéhez. Ezt kiegészítheti a meglévő munkaerő-piaci programokban való részvétel. Az YSS életvezetési programja bebizonyította, hogy ez a fajta egyéni helyzetre szabott személyes támogatás mennyire fontos ahhoz, hogy a célcsoport nagy része előrébb jusson az oktatásban, a foglalkoztathatóságban, vagy hogy új lehetőségeket találjon a közösségében (virtuálisan vagy fizikailag).
Közösségi szolgálat/közösségi kezdeményezések
és a fiatal felnőttek csoportjának összekapcsolása fontos, hiszen ez egyetlen módja, hogy különböző kapcsolatok és ismerettségek alakuljanak ki. Ez az egyik módja annak is, hogy olyan utat találjunk, amely releváns és fontos lehet a helyi közösség „túlélése” szempontjából – akár a jóléti szolgáltatások, a környezetvédelmi kérdések, a speciális csoportok támogatása vagy általában a közösségfejlesztés szempontjai tekintetében. A cél nem csak a motiváció és az összetartozás növelése, de a foglalkoztathatóság és az elköteleződés új útjainak megtalálása is.
Helyi partnerségek
Az utolsó fontos tényező a fiatal felnőtteket számogató ökoszisztéma létrehozásában az, hogy a legérdekeltebb érdekelt feleket az asztalhoz ültessük. A hosszú távú fenntarthatóság attól függ, hogy a magánkezdeményezések, az érdekcsoportok, a munkaadók, a közintézmények és az önkormányzatok mennyire képesek együttműködni egy olyan partnerségben, amelynek célja a fiatal felnőttek támogatása és befogadása.